fbpx

Diszgráfia, diszlexia

diszlexia, fejlesztés, Tomatis, diszgráfia

Mi a diszgráfia?

A diszgráfia gyakran a diszlexiához párosuló tanulási zavar, írászavart jelent. Két külön típusát különböztetjük meg: formai diszgráfia és tartalmi diszgráfia.

Formai diszgráfia: az írás technikája nehéz a gyerek számára, a szem és kéz együttműködése pontatlanul, lassan ír. Az írás külalakja, íráskép csúnya, a betűk kicsúsznak a sorokból, a vonalvezetés hullámzó, a betűk mérete és formája változó. Gyakran javítja, áthúzza, kiradírozza a gyerek az írását. A diszgráfiás általában görcsösen fogja a ceruzát, rendszerint erősen rányomja a papírra. Tollbamondáskor gondolkodni kezd a betűk formáján, ezért lemarad, majd esetleg kapkodni kezd. A kapkodás miatt lehagyja a szavak, mondatok végét, vagy esetleg más, korábban elhangzott szót szúr be. Pontatlan a szóköz, nagybetű, írásjelek használata.

 Tartalmi diszgráfia: a külalak elfogadható, viszont a helyesírás nagyon gyenge. Önálló fogalmazások írása okoz nehézséget, a tollbamondásban sok hibát ejt, jóllehet a másolási feladatot szépen, hibátlanul végzi. A hosszú-rövid magánhangzókat nehezen különbözteti meg. Gondot okoz a nyelvtani műveletek megértése, használata.

A diszgráfia esetében sem jelenik meg minden tünet mindenkinél, de akár mindkét fajtája is előfordulhat egyetlen gyereknél. Ha mindkét fajta előfordul, akkor a diszgráfia akár írásképtelenséget is eredményezhet.

 

A diszgráfia nem társul feltétlen más tanulási zavarral, ugyanakkor lehet a tüneteinek megjelenése az írásban. Megfigyelések szerint majdnem minden diszlexiás egyben diszgráfiás is.

Mik a diszgráfia lehetséges okai?

A diszgráfia oka (mint ahogy a diszlexia oka is) lehet észlelési zavar, ha rosszul hallja a beszédet. Megkésett mozgásfejlődés, testtartási, vagy egyensúlyi probléma, erő adagolásának és irányításának problémája, a térbeli és időbeli tájékozódás nehézsége, fejletlensége (jobb-bal összetévesztése). Fejletlen analízis-szintézis képesség (a szó betűre bontott elemzése, majd ismételt összeillesztése).

A diszgráfia hatása az egyén életére

A diszgráfia esetében sok mindenben ugyan az érvényes, mint a diszlexia esetében: Az iskolai rendszer csak a mérhető teljesítményt értékeli. Az esetleg fel sem ismert diszgráfia miatt a gyereket sokszor leszidják, lustának, butának, ügyetlennek minősítik – úgy az iskola, mint a szülők. Ettől a gyerek önértékelése csorbát szenved, szorong, nő benne a teljesítménykényszer (ami megint csak visszaveti), ettől kialakulhat egy agresszív viselkedés, magatartási zavar.

A diszgráfia következményei – mint a diszlexia következményei is – az egyén egész életére hatással vannak, mert az érintettek kevesebbet tudnak megtanulni, mint társaik. Alacsonyabb végzettséget szereznek, holott amúgy általában magas intelligenciájuk alapján többre lennének képesek.

A fentiek alapján látható, hogy nagyon fontos a tanulási zavar, diszlexia, diszgráfia időben történő felismerése és a fejlesztés megkezdése!

A fejlesztés milyen módját kínáljuk mi?

Lévén a diszlexia, diszgráfia nem betegség, hanem tanulási zavar, így fejleszthető.

Az általunk kínált fejlesztés a készségek tágabb területét fedi le. Mindenfajta emberi kommunikáció (beszéd, írás, olvasás) alapja a jó észlelés (az információk pontos, jó feldolgozása), így ennek fejlesztését elsődlegesnek tartjuk.

A mozgás, finommotorika, egyensúly, tér és idő észlelése, illetve a ritmus terén pedig különösen jelentős a fül szerepe, mert a fülben található a vesztibuláris rendszernek az egyik fontos része az egyensúlyi szerv. Tehát, ha a fület és az egyensúlyi szervet, a vesztibuláris idegrendszert egyszerre több irányból, több módon stimuláljuk, akkor a stimuláció kihat a mozgásra, testtartásra, beszédre, ritmusra, térérzékelés és egyéb készségekre. Ha ezen a készségek összhangban vannak egymással, úgy az a lelki egyensúlyhoz is hozzájárul.

 

A tréning során kialakítjuk, erősítjük a bal agyféltekében történő feldolgozást, fejlesztjük a mozgást, ritmust, észlelést, hallást, beszédkészséget. Ezzel megalapozzuk az olvasást, írást, azaz a tanulást. És ha a gyerek teljesítménye javul az iskolában, jobban fogja érezni magát az osztályban, jobban érzi magát a bőrében, így kevesebbet fog rendetlenkedni, jobb lesz a magatartása is. Összességében könnyebb lesz minden résztvevő számára.

 

A Tomatis terápiáról szóló részletesebb leírást megtalálja itt:

Unger Ágnes   +36 30 270 3320   Budapest, Borsó u. 4.   ungeragnes(a)trening-fejlesztes.hu


Szegedi Ágnes

Győr +36 20 416 66 40

www.hangletra.hu

dr. Csényi Bernadette

Kecskemét +36 30 972 89 23

Farkasné Bánffy Réka

Bp. XVI. ker. +36 70 266 04 12